udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
4
találat
lapozás: 1-4
Névmutató:
Jékel Géza
2002. február 5.
Jékel Géza nyílt levéllel fordult a pápai nunciushoz, miután megnézte a tévében a nunciussal készített beszélgetést. Mérhetetlen felháborodással hallhatta, hogy a nuncius olyan dolgokról nyilatkozott, amelyekről nincs ismerete. A nuncius ugyanis "szemrebbenés nélkül kijelenti, hogy csángók pedig nincsenek. Akik mégis vannak, azok nem magyarok, s ha netán magyarnak vallják magukat, az nem igaz, hiszen nem tudnak magyarul." A nunciusnak a pápa "feladatul szabta ki a moldvai magyar, római katolikus csángók kérésének teljesítését". A nuncius kétségbe vonta, hogy az Európa Parlament jogosan ismerte el a csángókat magyar népcsoportnak. A nuncius a valóságot szándékosan elferdítő, apartheid indíttatású elméletet fogadott el és védett meg, melyet a mindenkori román politika, a hatalom vall magáénak. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Nyílt levél a bukaresti pápai nunciushoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 5./2002. június 18.
Eddig Frunda György szenátort tartotta a legszimpatikusabbnak az RMDSZ-vezetésben, írta Jékel Géza olvasói levelében. Éppen ezért megdöbbentette, hogy az Európa Tanács május 15-ei bukaresti ülésén elérte, hogy Romániát mentesítsék a további megfigyelés alól. Az a legszomorúbb, hogy ennek a monitoring-bizottságnak a két vezetője magyar: Bársony András (MSZP) és Frunda György RMDSZ-es szenátor. A szocialista-internacionalista Bársony Andrást még megérti. Azonban érthetetlen: az erdélyi magyarok szavazataival megválasztott szenátor tiltakozás nélkül elfogadta a köztudottan valótlan állításokat. Ezzel az erdélyi magyarokat megfosztotta utolsó reményüktől is. Ennek máris látható jelei: a román miniszterelnök már nem tartja fontosnak a kedvezménytörvényt, bár törvény tiltja, még tucatnyi városban van háborús bűnösről elnevezett út, utca, tér, de áll még szobor is, hadjárat folyik az újságírók ellen. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Nyílt levél Frunda György szenátornak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 18./2002. június 24.
Második alkalommal találkoztak — ezúttal a Kálvineumban — a Polgári Együttműködési Mozgalom (PEM) Szatmár megyei szimpatizánsai, megbeszélés Pécsi Ferenc parlamenti képviselő irányításával zajlott. A találkozón szóba került az, hogy mi nem működik jól az RMDSZ–ben: Erdei Líviusz megtévesztett fiataloknak nevezte a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés tagjait. A megbeszélésen megalakult a mozgalom ügyvezető elnöksége is, a nyolctagú testületnek az lesz a dolga, hogy foglalkozzon a helyi problémákkal, és tartsa a lakossággal a kapcsolatot. A PEM Szatmár megyei ügyvezető testületében Erdei Líviusz, Domokos Attila, Jékel Géza, Kádár Ferenc, Pécsi Ferenc, Nt. Sipos Miklós, Veres Kupán Enikő és Wieland Ferenc fog tevékenykedni. /Princz Csaba: Stratégiát épít a PEM Szatmáron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./ 2003. január 28.
Jékel Géza /Szatmárnémeti/ felidézte a múltból Markó Béla néhány gondolatát. Markó 1992-ben Barabás Lászlóval beszélgetve mondta a következőket: "...nem tudom elfogadni azt, hogy ne a nemzeti eszme lenne számunkra itt - a demokrácia eszméjével összekapcsolva - a legfontosabb". (A feledékeny Európa, 38. old.) Ugyanott: "...nem szabad olyan kompromisszumokat kötnünk, amelyek lezárnának bizonyos utakat, amelyeken a jövőben végig kell menni". Az elmúlt tíz év folyamán ennek ellenkezője történt: megszavazta a 20 százalékos nyelvtörvényt, melynek következtében nem használhatja alanyi jogon anyanyelvét szülőföldjén több mint másfél millió erdélyi magyar; nem tiltakozott olyan törvénytelenségek ellen, hogy milliárdos értékű gazdasági egységeket "ajándékoztak" az ortodox egyháznak (lásd Agroind Kovászna) s mellé még - kormányrendelettel - évi 320 milliárd lejt az egyháztörvényben előirányzottakon kívül, elfeledte a Bolyai Egyetemet, feltalálva helyette a multikulturális humbugot. A Markó-csapat elfeledkezett a négyszázezer aláírásról, amellyel az erdélyi magyarság a kettős állampolgárságot kérte, s helyette a kedvezménytörvényt választotta. 1993 januárjában Makkai Jánossal beszélgetve Markó Béla a következőket mondta: "...az RMDSZ élére olyan vezetés kerüljön, amely képes az elkövetkező nagyon nehéz időszakban a konszenzust megteremteni a különböző csoportosulások, platformok között". "A vezetésnek nem lehet célja egyik vagy másik csoport ideológiai háttérbe szorítása." (I. m., 44. old.) Ugyanott: "...az RMDSZ nincs abban a helyzetben, hogy egyetlen embert vagy néhány embert ruházzon fel a sorsáról való gondoskodással, döntéssel!" Sőt: "Személy szerint mindig is idegenkedtem attól, hogy egy közösség a sorsát néhány ember kezébe tegye le, akár rólam, akár másokról van szó". Ezzel szemben kigolyózták az RMDSZ-ből Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Csapó I. Józsefet, Borbély Imrét, mert másként gondolkodtak, perbe fogták az udvarhelyi magyar tanácstagokat, mert nem RMDSZ-színekben indultak; megrótták Sógor Csabát, kikezdték és lejáratják Szász Jenőt, Pécsi Ferencet, az egész Reform Tömörülést és a Polgári Együttműködés Mozgalmat, s most készülnek eltávolítani azt a Tőkés Lászlót. Az RMDSZ alapszabályzata kimondja: "Az RMDSZ fenntartja magának a jogot, hogy a kisebbségi jogok sérelme esetén nemzetközi fórumokhoz forduljon ezek megszüntetéséért". Az erdélyi történelmi egyházak vagyonának tizedrésze ha visszakerült, a vissza nem adhatókért pedig csak 2015-ig kapják meg a kárpótlást. Az iskolákban a magyarországi könyveket rendőrség kutatta, és két tantárgyat még mindig románul tanítanak. Hargita, Kovászna és Maros megyében sorra építik - állami támogatással - az ortodox templomokat, zárdákat, erőszakosan megváltoztatva az etnikai összetételét a vidéknek. A nemzetiségi önkormányzat már szóba sem kerül. Annak ellenére, hogy 1993. szeptember 2-án az Európai Demokratikus Unió értekezletén Markó Béla még a következőket mondta: "A mi erdélyi magyarságunk csak úgy őrizheti meg nyelvét, kultúráját, hagyományait, ha sürgetjük a minél szorosabb nemzetközi együttműködést, a minél hatékonyabb nemzetközi garanciákat". Ugyanott: "Európai mércéjű demokráciára és teljes körű kisebbségi jogokra törekszünk." (I. m. 81. old.) Közben megváltozik az etnikai arány, napról napra fogy az erdélyi magyarság, a helyben maradók pedig elfordulnak az RMDSZ-től. A következő kongresszuson az elnöki tisztségre Markó Béla az egyetlen jelölt. Tíz megyei szervezet és néhány platform már bejelentette: támogatja Markó Béla (harmadik) megválasztását. Ez a módja az előre eldöntött eredménynek a diktatúra idején volt divat. 1994. április 14-én Marton Gáborral beszélgetve az elnöki tisztségről Markó Béla a következőket mondta: "Csak ideiglenesen vállalom. Egy átmeneti korszak kényszere." (A feledékeny Európa című kötet 108. oldalán olvasható.) Markó Béla tíz éve elnök. /Jékel Géza, Szatmárnémeti: Gratulálok Markó Bélának! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 28./
lapozás: 1-4